SZÁLLÁSKERES
Régió:
Település:
Szállás típusa:
Érkezés:
Távozás:
BALATONI HÍREK
GAZDASÁG
KÜLFÖLD
POLITIKA
SPORT
KULTÚRA
GASZTRONÓMIA
ID?JÁRÁS
MAGAZIN
Közel hatszáz hajóval rajtolt el a Kékszalag
2011.07.15
Csütörtökön kilenc órakor, gyenge délkeleti szélben sikeresen elrajtolt a 43. Kékszalag Telekom Nagydíj vitorlásverseny mez?nye Balatonfüredr?l.
68 hajóról 233 embert mentett a VMSZ – eddig!
2011.07.15
A Balatonon zajló vitorlásverseny résztvev?i közül csak a VMSZ 68 hajóról 233 f?t mentett le.
További hírek
ARCHÍVUM
2011.07.15
Színfoltja a fesztiválnak
Pomádé király a VeszprémFest m?során
ETEP 2.0 siker
25 éves a Balatonf?zf?i Vitorlázó Sport Egyesület
Nagy sikere van a siófoki Strandkönyvtárnak
Mire ügyeljünk h?ség esetén, ha gyógyszert kell …
Állatkerti strandolás
Újra Csókos asszony
Játszóteret avattak Litéren
2011.07.14
Siófokon a Magyar Strandlabdarúgó válogatott
Aktuális programok
Egynapos programok
Kedd Esti Borestek
2011. július 19.,kedd
Csopak, Balaton Borkúriában
FüredFest Omega : Égi vándor – musical – ?sbemutató
2011. július 22.,péntek 21:00
Balatonfüred, Csarnok
KULTURÁLIS ÉS HAGYOMÁNY?RZ? NAPOK SZÁNTÓDPUSZTÁN
2011. július 23.,szombat
Szántódpuszta, Szántódpuszta
Többnapos programok
V. UNIQA Balaton Regatta 2011
2011. május 21-t?l 2011. szeptember 11-ig
Badacsony, Badacsonytomaj (Badacsony) Balatonboglár Balatonszemes Balatonvilágos (Balatonaliga) Szigliget
„JAJ ÚGY ÉLVEZEM ÉN A STRANDOT!”
2011. június 15-t?l 2011. augusztus 6-ig
Keszthely, városi strand
Köszöntõ
Üdvözöljük honlapunkon!
A Savaria Plaza 2002. július 4-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség elõtt. Az addigra már nagyon várt eseménnyel nemcsak újabb kereskedelmi központtal, hanem egy új, az eddig megszokottól merõben más, a szórakozva vásárlás lehetõségével gazdagodott a város. Célunk és kívánjuk, hogy üzleteink kínálatával, rendszeres programjaink színvonalával elégedettek legyenek, hogy az itt eltöltött idõ a mindennapok rohanásában hasznos, egyre gyakrabban ismétlõdõ kellemes élményévé váljon minden látogatónknak!
Településtörténet
Szombathely, Vas megye székhelye és a Nyugat-Dunántúl egyik gazdasági és szellemi centruma. Városunk elõdjét Claudius császár alapította i. sz. 43-ban COLONIA CLAUDIA SAVARIA néven. A település az õsi kereskedelmi útvonal, a Borostyánkõ út mentén feküdt, nemsokára a provincia központja lett. A római uralom idején több pompás építmény készült el. Az akkori város központja a mai Romkertben és annak környékén volt.
A várost i. sz. 455-ben földrengés pusztította el, századokon át még a nevét sem említették az okiratok. A lehangoló látványt nyújtó romokról korabeli német utazók nevezték el Stein am Anger ("kõ a mezõn")-nek. Legközelebb 860-ból van írásos dokumentum a városról, amikor Német Lajos frank uralkodó Savariát a salzburgi érsekség fennhatósága alá helyezte. A város csak Szent István király felesége, Gizella királynõ jegyajándékaként került vissza Magyarországhoz. Savaria 1407-ben kiváltságlevelet kapott a gyõri püspöktõl és attól kezdve önállóan dönthetett saját ügyeiben. Feltehetõleg ekkor készült a város elsõ pecsétje is.
A középkor folyamán hétvégi vásárairól vált ismertté, innen ered mai neve. Az 1578. évi országgyûlés a Vasvári Káptalant Szombathelyre telepítette, azóta számítjuk a várost a megye székhelyének. 1605-ben Némethy Gergely, Bocskai hajdúkapitánya kifosztotta a várost, a harcok elõl a németújvári várba menekített levéltár ott pusztult egy tûzvészben. A Rákóczi-szabadságharcban a város a kurucokat támogatta, 1707-ben Vak Bottyán fõhadiszállása volt.
Az ezt követõ években két tragikus esemény - az 1710-es pestisjárvány és az 1716-os tûzvész -nyomta rá bélyegét a város történetére, életére. A 18. század a város fejlõdésének százada. 1777-ben Mária Terézia Szombathelyt püspöki székhellyé tette. Szily János az elsõ püspök két évtized alatt hatalmas változásokat hajtott végre a városban. Felépült a Szeminárium épülete, a Püspöki Palota és a Székesegyház is. Szombathely modern várossá fejlõdése a 19. század második felére esik. Nagy fontosságú vasútvonalak épültek, ennek révén Szombathely valóban minden tekintetben a megye központjává vált.
Az I. világháború és a trianoni békeszerzõdés területcsatoló döntései törést okoztak a város fejlõdésében. Az igazi nagy csapást a II. világháború súlyos légitámadásai jelentették. Az 1945. március 4-i bombázás során elpusztult a belváros épületeinek jelentõs része. Az ötvenes évek határmentiségének átkát lassanként fellazító kedvezõbb politikai változások révén az 1960-as évektõl kezdõdõen már nagyvárosias fejlõdés indult meg, amely napjainkban is tart. Gyorsan és dinamikusan gyarapodik a város, felépült a Városháza, a fedett uszoda, új lakótelepek nõttek ki a földbõl elkészült a várost tehermentesítõ út nagy része, új kulturális intézmények létesültek.
A gazdasági téren elsõsorban a könnyûipar fejlõdött. Egyre több külföldi cég van jelen Szombathelyen. A 86.000 lakosú város napjainkra a Nyugat-Dunántúl egyik gazdasági, kereskedelmi és kulturális központjává vált, amelyet az immár hagyományos rendezvények (nemzetközi vásárok, Tavaszi Fesztivál, Nemzetközi Savaria Táncverseny, Szentivánéji vigasságok, Bartók Szeminárium és Fesztivál) is mutatnak.
Recent comments